Numerikus sorozatok/Bevezetés

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Hason Ló 2014. május 9., 14:10-kor történt szerkesztése után volt. (Az eredeti nem különbözne az eggyel előtti eredménytől.)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Végtelen halmazok (valós számok, geometriai ponthalmazok, függvényhalmazok, egyéb végtelen sokaságok) vizsgálatánál gyakran adódik – mind az elméletben, mind az alkalmazások esetén –, hogy egy eredmény nem hull a kezünkbe egyszer s mindenkorra, mintha az a szorzótábla egy eleme lenne. Sokkal inkább jellemző, hogy egyre mélyebb és mélyebb vizsgálatok eredményezik a pontos értéket, mi több, az is előfordul, hogy a voltaképpeni eredemény csak egy végtelen hosszú eljárássorozat eredményként kerülhetne a kezünkbe – feltéve, hogy a végtelen hosszú eljárássorozatot végre tudnánk hajtani.

Ez a helyzet például a kör kerületének és átmérőjének viszonyszáma, azaz a π értékének kiszámításánál. Első közelítésként arra a következtetésre juthatunk, hogy ez az érték 3 és 4 közé esik, és ha 0,5-es hibán belül megelégszünk az értékével, a 3 jó közelítésnek vehető. További vizsgálatokkal, a körbe beírt és a kör körülírt sokszögei kerületének és átlóinak vizsgálatával ezt az eredményt akár 0,1-es hibahatár alá is szoríthatjuk, mondjuk 3,14-re. További – egyre hosszadalmasabb – számítások elvezethetnek a 3,1415±0,0001 értékhez is. Elméleti vizsgálatok kiderítették, hogy a π pontos értékét csak végtelen nemszakaszos tizedestört írja le, így arra esélyünk sincs, hogy az értékeket egyetlen papírlapon láthatjuk leírva. Ellenben, és pontosan ilyen vizsgálatokat jelent a numerikus sorozatok témaköre, igazolható, hogy vannak képletek, melyek segítségével akármilyen előre megadott hibahatár esetén a határon belül kiszámítható a közelítő értéke. Például ilyen képletet adott Leibniz, legalább is a π/4-re

π4=113+1517+19

Ekkor az újabb és újabb tagok hozzáadásával keletkező

4,83,5215,304105,...

számsorozatról, azt mondjuk, „tart a π-hez” vagy „konvergál a π-hez” vagy „konvergens és határértéke a π”. Ugyanígy találhatunk a 2-höz tartó sorozatot. Van olyan is, mely egy görbevonalú síkidom területének mérőszámához, például a parabolacikk területéhez tart.

Természetesen a feladatunk nem ilyen közelítő képletek készítése lesz. Annak a kérdésnek az általános elméletét tekintjük át, hogy egy akárhogyan megadott sorozat tart-e valamely számhoz, és ha igen, melyikhez.

Magán egy számsorozaton olyan hozzárendelést értünk, mely minden pozitív egész számhoz egy számot rendel. Ezek a számok lehetnek különbözők is, ekkor még felsorolásnak is nevezzük. Például egy jellemző végtelen sorozat:

0,11.;0,012.;0,0013.;...;0,0...0n1db1n.;...

mindazonáltal nem kell, hogy a sorozatnak képzési szabálya legyen.

Két példán illusztráljuk a témakört.

A négyzetgyök kettő közelítése intervallumfelezéssel

Ismert az a tény, hogy a kettő négyzetgyöke nem racionális szám (holott helye a számegyenesen körző és vonalzó használatával pontosan kijelölhető). Nincs véges vagy végtelen szakaszos tizedestört előállítása, a tizedestörtben kifejezett értékét csak bizonyos jegyre pontosan tudjuk megmondani. Tudjuk azt is, hogy a racionális számok a számegyenesen mindenhol sűrűn helyezkednek el, azaz bármely két valós szám között van racionális szám. Ez lehetőséget ad arra, hogy megadjunk olyan racionális számokat, melyek egy előre meghatározott távolságnál közelebb vannak a 2-höz. Tudjuk:

1<2<41<2<2

Most osszuk az [1,2] intervallumot két egyenlő részre, határozzuk meg a felezéspont négyzetét és hasonlítsuk össze 2-vel:

1<2<(1,5)2=2,25 1<2<1,5
ismételjük az [1;1,5] intervallumra: 1,5625=(1,25)2<2<(1,5)2=2,25 1,25<2<1,5
ismételjük az [1,25;1,5]-re: 1,8906(1,375)2<2<(1,5)2=2,25 1,375<2<1,5
ismételjük az [1,375;1,5]-re: 1,8906(1,375)2<2<(1,4375)22,0664 1,375<2<1,4375
majd az [1,375;1,4375]-re: 1,9775(1,40625)2<2<(1,4375)22,0664 1,40625<2<1,4375

amivel 5 lépésben megkaptuk, hogy a 2 értéke 1 tizedesjegyre 1,4... (illetve 1,42±0,016). Az intervallumok hosszai feleződtek (a q=12 arányú mértani sorozat szerint csökkennek), így az 5. lépésben a keresett érték az intervallum középpontjától már csak 1260,016-del tér el. Az eljárásban a 2-t alulról és felülről becslő értékek sorozata egy-egy, a 2-t közelítő sorozat:

(an)=(1;1,25;1,375;1,375;1,40625;...)
(bn)=(2;1,5;1,5;1,4375;1,4375...)
an<2<bn,bnan=12n1(n+)

Aki nem jutott volna arra a szubjektív meggyőződésre, hogy az n = 0-ról induló

((12)n)=(1,12,14,18,...)

mértani sorozat egy tag után minden előre megadott kis pozitív számnál kisebb értékeket vesz fel, az gondoljon a

((110)n)=(1;0,1;0,01;0,001;0,0001;0,00001;...)

sorozatra (melynek tizedes alakja megegyezik az előző sorozat kettedes tört alakban megadott alakjával) és hogy ez tényleg minden pozitív szám alá megy.

A parabolaszelet területének meghatározása

Geometriai példát is hozhatunk a közelítés alkalmazására. Apollónioszhoz nyúlik vissza az a módszer, ahogy a parabolametszet területét számítjuk ki.

Tekintsük a koordinátasíkon az y=x2 egyenletű parabolát! Határozzuk meg az y = 1 egyenes és a parabolaív által közbezárt terület nagyságát!
Fájl:Parabola kozelitese haromszogekkel.png

Beírt háromszögek segítségével fogjuk megoldani a feladatot. Az első beírt háromszög a (-1,1), (0,0), (1,1) pontok alkotta háromszög, melynek területe 1. Jelöljük most ki a parabola 0,5 és -0,5 abszcisszájú pontjait és kössük össze rendre a (0,0), (1,1) és a (-1,1), (0,0) pontokkal. Ha a két így keletkezett háromszöget az x = 0,5 és x = -0,5 egyenletű egyenesekkel félbevágjuk, akkor 4 egyenlő területű háromszöget kapunk, hiszen az x = 0,5 és x = -0,5 egyenletű egyenesek a háromszögek súlyvonalai. Egy ilyen félháromszög területe:

1212(12)2,

négy ilyen van, tehát:

41212(12)2.

Ha felezéssel folytatjuk ezt az eljárást, akkor az n-edik lépésben a hozzáadott terület:

22n1212n(12n)2=(14)n,

így a terület:

T=1+14+116+164+....
Fájl:Egyketted kvociensu mertani sor osszege.png

Azt már Apollóniusz is tudta, hogy a

q=12

kvóciensű mértani sorozat tagjainak összege, amikor az összes tagot adjuk össze, azaz az

s=1+12+14+18+...=2

összeg – akármilyen furcsa is – véges érték. (Hogy mit is kell értsünk végtelen tagú összegen, azzal nem is olyan sokára részletesen fogunk foglalkozni.) Az értéke az ábráról – amelyben rendre 1, 12, 14, ... területű téglalapok vannak úgy elrendezve, hogy az összterületük 2 területű téglalap legyen – leolvasható. Általános képletet is ismertek a mértani sorozat tagjainak végtelen összegére (ezt később mi magunk is be tudjuk majd bizonyítani):

s=11q,

így q=14 esetén a parabolaszelet területe:

T=s=43.